Az Ikervári Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó önkormányzatok egyszerűsített engedélyeztetési eljárással szeretnék segíteni azokat az ingatlantulajdonosokat, akik kapubejárót vagy parkolót szeretnének ingatlanuk előtt építeni.

 

A következőkben összefoglaljuk azokat a szabályokat, amelyek betartásával sok későbbi bosszúságtól kímélheti meg magát, ha építkezésbe fog. Először is érdemes tisztázni a fogalmakat.

 

A kapubejáró
 

A kapubejáró az ingatlanra való ki- és behajtásra szolgáló létesítmény, melynek a szélessége nem több, mint 4 méter. A legfeljebb 4 méter szélességű kapubejáró, valamint a járda burkolatának felújításához csupán a Ikervári Közös Önkormányzati Hivatal (illetve nem önkormányzati útra történő csatlakozás esetén a közút kezelője) által kiadott közútkezelői hozzájárulásra van szükség.

 

A várakozóhely (parkoló)
 

Amennyiben a burkolat szélesebb, mint 4 méter, úgy a bejáró/építmény a jogszabályok értelmében parkolás céljára is használható, ennek építéséhez már engedélyre van szükség. Az engedélyezési eljárást ebben az esetben is a Ikervári Közös Önkormányzati Hivatalnál kell kezdeni, ahol kezdeményezik a szükséges tulajdonosi engedélyek kiadását. Ha parkoló építését tervezi, a következő tanácsokat érdemes megfogadnia.

1.    A kapubejárót az előírt maximális szélességben fizikailag el kell határolni, erre alkalmas lehet a kiemelt szegély, de zöldterülettel vagy korláttal is megoldható.

2.    A parkolók építése közlekedési hatósági engedélyhez kötött tevékenység. A kérelmezőnek engedélyezési – és később kiviteli – tervet kell készíttetnie, és csatolnia kell a dokumentációhoz. A tervezési díj több százezres költség is lehet, mely alapvetően az építési munka becsült kiviteli költségétől, a feladat bonyolultságától függ.

3.    Tekintettel arra, hogy a parkoló megépítése zöldterület megszűnésével jár, szükséges hozzá a képviselő-testület vagy átruházott hatáskörben a polgármester tulajdonosi döntése. A parkolók terveztetését az előzetes tulajdonosi döntés után célszerű elkezdeni, így nem keletkezhet az ügyfél részéről felesleges kiadás.

4.    Javasolható, hogy a zöldterület parkoló céljára történő átalakítása – nem nagy gépjárműterhelés esetén – olyan vékonybordás műanyag burkolattal történjen, aminek legalább 85%-a továbbra is beszámítható zöldterületnek, továbbá biztosítható, hogy a betonbordás-gyeprácsos burkolat felmelegedése esetén ne égjen ki a gyep.

5.    Ha a tulajdonos önkormányzat a zöldterület átalakítására vonatkozó döntést meghozta, akkor célszerű a végleges terveket elkészíteni, ehhez be kell szerezni a polgármester és az útkezelő jóváhagyó döntését is.

6.    Ha megépült a parkoló, azt hatósági engedély alapján forgalomba kell helyezni. Az így megépített parkolók közforgalom számára megnyitott parkolók lesznek, tehát nem biztosítható, hogy azokat csak az építtető használja.

7.    Fontos, hogy a közterületen megépített parkolók üzemeltetési költségét az önkormányzat nem tudja felvállalni, ezért a kérelmezőnek előzetesen nyilatkoznia kell, hogy vállalja a parkolók megépítésével és fenntartásával kapcsolatos költségeket.

8.    Ha a parkolókra valamilyen oknál fogva már nincs szükség, az eljárást a fentiek szerint kell végig járni – tulajdonosi hozzájárulást kell kérvényezni, majd szaktervező által készített tervet kell készíteni a parkolók elbontására. Ezt követően a közlekedési hatósági engedélyezési eljárás után lehet elbontani a parkolót, melynek szintén költségvonzata van: bontás, szállítás, lerakóhelyi díj.

Amennyiben a forrásuk rendelkezésre áll, és parkolót kíván építeni, úgy a helyszínről készült fényképet, helyszínrajzi vázlatot csatolva szíveskedjen kérelemmel fordulni az Ikervári Közös Önkormányzati Hivatalhoz.

 

Az esővíz elvezetése fontos feladat!

Egy település életében elengedhetetlen feladat a csapadékvíz-elvezető rendszer alapos megtervezése és kiépítése, hiszen amellett, hogy nagyon hasznos, a víznek elképesztő ereje van, és mivel sajnálatos módon, nem csak a kertben, a veteményesre esik, mindenképpen foglalkozni kell vele. A hirtelen lehulló, nagy mennyiségű csapadék –amire sajnos mostanában egyre többször lehet majd számítani, klímaváltozás miatt– iszonyatos erővel rendelkezik, hatalmas károkat okoz. Érdemes tehát kontroll alatt tartani: összegyűjteni és elvezetni. Ez általában két módon történik hazánkban: zárt vagy nyílt árkos rendszerrel.

Zárt rendszerrel többnyire belvárosi részeken találkozhatunk, mivel kevés a hely, a csapadékvíz csatorna a föld alatt fut, ahová az út szélén elhelyezett lefolyókon keresztül jut be a víz. Kertvárosban, falun viszont leginkább a nyílt árkos rendszer jellemző. Mindkettő megállja a helyét és elvégzi a feladatát, ha megfelelően van méretezve, kialakítva és fenntartva. Elterjedt probléma azonban a meglévő árkok felszámolása is. Az autók uralma ezen a területen is egyre több problémát okoz.

 

Parkolás, várakozás az árok helyén
 

Adja magát a megoldás: „töltsük fel az árkot!” Néhány köbméter föld és máris, plusz három autó elfér a ház előtt. Fontos érdeke lehet ez az ingatlan tulajdonosának (használójának), de hová kerül az esővíz? Ezen általában már nem gondolkoznak el az emberek, az árok szorgos elföldelése közben. Valószínűsíthető: a szomszéd pincéjébe.

Vannak persze, akik legalább beraknak az árok aljára egy csövet, ami vagy összeroppan majd a föld és az autók súlya alatt, vagy nem. Vagy elég nagy az átmérője a víz elvezetéséhez, vagy nem. Ezzel le van tudva a vízelvezetés. Azonban, ha valaki feltölti az árkot, vagy befedi és nem elég nagy a beépített cső átmérője, ne adj’ isten eltömődik, akkor nagy esők idején a víz elkezd felduzzadni, aztán kifolyni az árokból. Hová? A közterületre, a szomszéd házára, kertjére, pincéjébe.

 

Ne felejtsük el, hogy a kerítés és az út közti terület –beleértve az árkot– még véletlenül sem tartozik az ingatlanhoz, nem az ott lakó tulajdona. Az bizony közterület, amit ugyan kötelessége a lakónak karbantartani (pl.: füvet nyírni), de alakítani már nincs joga. Ahhoz, hogy az árokhoz hozzányúljunk, önkormányzati engedély kell, továbbá szakemberrel meg kellene terveztetni a lefedés módját is. Ami ugye pénzbe kerül, „fele annyiért meg a szomszéddal ketten belapátoljuk a földet”. És sokszor így is lesz. Érdemes azonban tudni, hogy az illegálisan lefedett árkok fölszámolásához az önkormányzatnak joga van, sőt szankciókkal is élhet.
 

A csapadékvíz elvezető árok az út tartozéka, feladata az úton és a járdán keletkező csapadékvíz elvezetése, nem a magáningatlanokon keletkező csapadékvíz elvezetése.

 

A magáningatlanokon keletkező csapadékvíz megfelelő elhelyezése, szikkasztása telken belül az ingatlan tulajdonos feladata, amiről köteles gondoskodni.
 

Kifizetődő tehát először az önkormányzatot értesíteni, segítséget, tájékoztatást kérni a témában. A településnek lehetősége van megtiltani az árkok lefedését, módosítását és egyéb előírásokat megfogalmazni a kocsi behajtók kialakítására vonatkozóan.

 

Alapvető elvárás, hogy semmivel ne korlátozzuk az árok funkcióját, víz-visszaduzzasztást ne okozzunk, más tulajdonában kárt ne tegyünk. 
 

 26/2021. (VI. 28.) ITM rendelet az útügyi igazgatásról.

A rendelet tartalmazza a közút területének igénybe vételekor, az útcsatlakozás létesítésekor, a belterületi közút mellett – ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a településrendezési tervben szereplő közlekedési és közműterületen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, továbbá a közút területének határától számított két méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához szükséges kérelem tartalmi elemeit.

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény alábbi szabályai változatlanok:

"39. § (1) Útcsatlakozás létesítéséhez a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges.
(3) A [...] hozzájárulás megadása feltételhez [...] kötött. [...]

 (4) Ha az útcsatlakozást hozzájárulás nélkül vagy nem a hozzájárulásban foglaltak szerint létesítették,és
 a) az a vonatkozó közlekedésbiztonsági követelményeknek nem felel meg, vagy
 b) a csatlakozási díj nem került megfizetésre, a közlekedési hatóság az útcsatlakozás tulajdonosát (kezelőjét) annak elbontására vagy átépítésére kötelezheti.

 (5) A szilárd burkolatú közúthoz csatlakozó földút kezelőjének meg kell akadályoznia, hogy a földútról a járművek a szilárd burkolatú közútra földet, iszapot, követ vagy egyéb anyagot hordjanak fel.
 

40. § A nem közlekedési célú igénybevétellel vagy az útcsatlakozás létesítésével összefüggésben okozott kárért az igénybevevő, illetőleg az útcsatlakozás létesítője felelős.
 

41. § (1) Az út területén, az alatt vagy felett elhelyezett építmény fenntartásáról az építmény, az útcsatlakozás fenntartásáról az útcsatlakozás tulajdonosa (kezelője) köteles gondoskodni.
 (2) A közút kezelője a közlekedés biztonsága érdekében felszólíthatja az (1) bekezdésben megjelölt építmény, útcsatlakozás tulajdonosát (kezelőjét) annak felújítására, korszerűsítésére vagy megszüntetésére. A felszólítás eredménytelensége esetén az építmény engedélyezésére jogosult hatóság vagy a közlekedési hatóság – a közút kezelőjének kérelmére – az építmény, útcsatlakozás tulajdonosát (kezelőjét) a felújításra, korszerűsítésre, megszüntetésre kötelezheti."

 

47.§ A törvény alkalmazásában:

"12.az út határa: az útnak – a kiemelt szegélyt, az útpadkát, a rézsűt, az út víztelenítését szolgáló árkot, csatornát, más vízelvezető létesítményt is magában foglaló – külső széle;
 13.az út területe: az út határai közötti terület és a hozzá tartozó földrészlet;
 14.útcsatlakozás: útnak, járműforgalmat szolgáló létesítmény (pl. üzemanyagtöltő-állomás) területének, vagy a járművek közút melletti ingatlanról közútra való ráhajtását szolgáló területnek a közúthoz csatlakozása"

A kérelmek illetékmentesen benyújthatóak a Ikervári Közös Önkormányzati Hivatalba.

Az ITM rendeletben felsorolt kérelmek tartalmi elemei és azok mellékletei kötelezőek, azok benyújtásától az önkormányzat nem tekinthet el.