Aktuális információk / Kapubejárók, parkolók építése közterületen

Kapubejárók, parkolók építése közterületen



Tájékoztató

Kapubejárók, várakozóhelyek (parkolók) építése közterületen

 

Az Ikervári Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó önkormányzatok egyszerűsített engedélyeztetési eljárással szeretnék segíteni azokat az ingatlantulajdonosokat, akik kapubejárót vagy parkolót szeretnének ingatlanuk előtt építeni.

 

A következőkben összefoglaljuk azokat a szabályokat, amelyek betartásával sok későbbi bosszúságtól kímélheti meg magát, ha építkezésbe fog. Először is érdemes tisztázni a fogalmakat.

 

A kapubejáró
 

A kapubejáró az ingatlanra való ki- és behajtásra szolgáló létesítmény, melynek a szélessége nem több, mint 4 méter. A legfeljebb 4 méter szélességű kapubejáró, valamint a járda burkolatának felújításához csupán a Ikervári Közös Önkormányzati Hivatal (illetve nem önkormányzati útra történő csatlakozás esetén a közút kezelője) által kiadott közútkezelői hozzájárulásra van szükség.

 

A várakozóhely (parkoló)
 

Amennyiben a burkolat szélesebb, mint 4 méter, úgy a bejáró/építmény a jogszabályok értelmében parkolás céljára is használható, ennek építéséhez már engedélyre van szükség. Az engedélyezési eljárást ebben az esetben is a Ikervári Közös Önkormányzati Hivatalnál kell kezdeni, ahol kezdeményezik a szükséges tulajdonosi engedélyek kiadását. Ha parkoló építését tervezi, a következő tanácsokat érdemes megfogadnia.


1.    A kapubejárót az előírt maximális szélességben fizikailag el kell határolni, erre alkalmas lehet a kiemelt szegély, de zöldterülettel vagy korláttal is megoldható.


2.    A parkolók építése közlekedési hatósági engedélyhez kötött tevékenység. A kérelmezőnek engedélyezési – és később kiviteli – tervet kell készíttetnie, és csatolnia kell a dokumentációhoz. A tervezési díj több százezres költség is lehet, mely alapvetően az építési munka becsült kiviteli költségétől, a feladat bonyolultságától függ.


3.    Tekintettel arra, hogy a parkoló megépítése zöldterület megszűnésével jár, szükséges hozzá a képviselő-testület vagy átruházott hatáskörben a polgármester tulajdonosi döntése. A parkolók terveztetését az előzetes tulajdonosi döntés után célszerű elkezdeni, így nem keletkezhet az ügyfél részéről felesleges kiadás.


4.    Javasolható, hogy a zöldterület parkoló céljára történő átalakítása – nem nagy gépjárműterhelés esetén – olyan vékonybordás műanyag burkolattal történjen, aminek legalább 85%-a továbbra is beszámítható zöldterületnek, továbbá biztosítható, hogy a betonbordás-gyeprácsos burkolat felmelegedése esetén ne égjen ki a gyep.


5.    Ha a tulajdonos önkormányzat a zöldterület átalakítására vonatkozó döntést meghozta, akkor célszerű a végleges terveket elkészíteni, ehhez be kell szerezni a polgármester és az útkezelő jóváhagyó döntését is.


6.    Ha megépült a parkoló, azt hatósági engedély alapján forgalomba kell helyezni. Az így megépített parkolók közforgalom számára megnyitott parkolók lesznek, tehát nem biztosítható, hogy azokat csak az építtető használja.


7.    Fontos, hogy a közterületen megépített parkolók üzemeltetési költségét az önkormányzat nem tudja felvállalni, ezért a kérelmezőnek előzetesen nyilatkoznia kell, hogy vállalja a parkolók megépítésével és fenntartásával kapcsolatos költségeket.


8.    Ha a parkolókra valamilyen oknál fogva már nincs szükség, az eljárást a fentiek szerint kell végig járni – tulajdonosi hozzájárulást kell kérvényezni, majd szaktervező által készített tervet kell készíteni a parkolók elbontására. Ezt követően a közlekedési hatósági engedélyezési eljárás után lehet elbontani a parkolót, melynek szintén költségvonzata van: bontás, szállítás, lerakóhelyi díj.


Amennyiben a forrásuk rendelkezésre áll, és parkolót kíván építeni, úgy a helyszínről készült fényképet, helyszínrajzi vázlatot csatolva szíveskedjen kérelemmel fordulni az Ikervári Közös Önkormányzati Hivatalhoz.

 

Az esővíz elvezetése fontos feladat!


Egy település életében elengedhetetlen feladat a csapadékvíz-elvezető rendszer alapos megtervezése és kiépítése, hiszen amellett, hogy nagyon hasznos, a víznek elképesztő ereje van, és mivel sajnálatos módon, nem csak a kertben, a veteményesre esik, mindenképpen foglalkozni kell vele. A hirtelen lehulló, nagy mennyiségű csapadék –amire sajnos mostanában egyre többször lehet majd számítani, klímaváltozás miatt– iszonyatos erővel rendelkezik, hatalmas károkat okoz. Érdemes tehát kontroll alatt tartani: összegyűjteni és elvezetni. Ez általában két módon történik hazánkban: zárt vagy nyílt árkos rendszerrel.


Zárt rendszerrel többnyire belvárosi részeken találkozhatunk, mivel kevés a hely, a csapadékvíz csatorna a föld alatt fut, ahová az út szélén elhelyezett lefolyókon keresztül jut be a víz. Kertvárosban, falun viszont leginkább a nyílt árkos rendszer jellemző. Mindkettő megállja a helyét és elvégzi a feladatát, ha megfelelően van méretezve, kialakítva és fenntartva. Elterjedt probléma azonban a meglévő árkok felszámolása is. Az autók uralma ezen a területen is egyre több problémát okoz.

 

Parkolás, várakozás az árok helyén
 

Adja magát a megoldás: „töltsük fel az árkot!” Néhány köbméter föld és máris, plusz három autó elfér a ház előtt. Fontos érdeke lehet ez az ingatlan tulajdonosának (használójának), de hová kerül az esővíz? Ezen általában már nem gondolkoznak el az emberek, az árok szorgos elföldelése közben. Valószínűsíthető: a szomszéd pincéjébe.


Vannak persze, akik legalább beraknak az árok aljára egy csövet, ami vagy összeroppan majd a föld és az autók súlya alatt, vagy nem. Vagy elég nagy az átmérője a víz elvezetéséhez, vagy nem. Ezzel le van tudva a vízelvezetés. Azonban, ha valaki feltölti az árkot, vagy befedi és nem elég nagy a beépített cső átmérője, ne adj’ isten eltömődik, akkor nagy esők idején a víz elkezd felduzzadni, aztán kifolyni az árokból. Hová? A közterületre, a szomszéd házára, kertjére, pincéjébe.

 

Ne felejtsük el, hogy a kerítés és az út közti terület –beleértve az árkot– még véletlenül sem tartozik az ingatlanhoz, nem az ott lakó tulajdona. Az bizony közterület, amit ugyan kötelessége a lakónak karbantartani (pl.: füvet nyírni), de alakítani már nincs joga. Ahhoz, hogy az árokhoz hozzányúljunk, önkormányzati engedély kell, továbbá szakemberrel meg kellene terveztetni a lefedés módját is. Ami ugye pénzbe kerül, „fele annyiért meg a szomszéddal ketten belapátoljuk a földet”. És sokszor így is lesz. Érdemes azonban tudni, hogy az illegálisan lefedett árkok fölszámolásához az önkormányzatnak joga van, sőt szankciókkal is élhet.
 

A csapadékvíz elvezető árok az út tartozéka, feladata az úton és a járdán keletkező csapadékvíz elvezetése, nem a magáningatlanokon keletkező csapadékvíz elvezetése.

 

A magáningatlanokon keletkező csapadékvíz megfelelő elhelyezése, szikkasztása telken belül az ingatlan tulajdonos feladata, amiről köteles gondoskodni.
 

Kifizetődő tehát először az önkormányzatot értesíteni, segítséget, tájékoztatást kérni a témában. A településnek lehetősége van megtiltani az árkok lefedését, módosítását és egyéb előírásokat megfogalmazni a kocsi behajtók kialakítására vonatkozóan.

 

Alapvető elvárás, hogy semmivel ne korlátozzuk az árok funkcióját, víz-visszaduzzasztást ne okozzunk, más tulajdonában kárt ne tegyünk. 
 

Tájékoztató útügyi igazgatási eljárásokról

 26/2021. (VI. 28.) ITM rendelet az útügyi igazgatásról.

A rendelet tartalmazza a közút területének igénybe vételekor, az útcsatlakozás létesítésekor, a belterületi közút mellett – ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a településrendezési tervben szereplő közlekedési és közműterületen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, továbbá a közút területének határától számított két méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához szükséges kérelem tartalmi elemeit.

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény alábbi szabályai változatlanok:

"39. § (1) Útcsatlakozás létesítéséhez a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges.
(3) A [...] hozzájárulás megadása feltételhez [...] kötött. [...]


 (4) Ha az útcsatlakozást hozzájárulás nélkül vagy nem a hozzájárulásban foglaltak szerint létesítették,és
 a) az a vonatkozó közlekedésbiztonsági követelményeknek nem felel meg, vagy
 b) a csatlakozási díj nem került megfizetésre, a közlekedési hatóság az útcsatlakozás tulajdonosát (kezelőjét) annak elbontására vagy átépítésére kötelezheti.


 (5) A szilárd burkolatú közúthoz csatlakozó földút kezelőjének meg kell akadályoznia, hogy a földútról a járművek a szilárd burkolatú közútra földet, iszapot, követ vagy egyéb anyagot hordjanak fel.
 

40. § A nem közlekedési célú igénybevétellel vagy az útcsatlakozás létesítésével összefüggésben okozott kárért az igénybevevő, illetőleg az útcsatlakozás létesítője felelős.
 

41. § (1) Az út területén, az alatt vagy felett elhelyezett építmény fenntartásáról az építmény, az útcsatlakozás fenntartásáról az útcsatlakozás tulajdonosa (kezelője) köteles gondoskodni.
 (2) A közút kezelője a közlekedés biztonsága érdekében felszólíthatja az (1) bekezdésben megjelölt építmény, útcsatlakozás tulajdonosát (kezelőjét) annak felújítására, korszerűsítésére vagy megszüntetésére. A felszólítás eredménytelensége esetén az építmény engedélyezésére jogosult hatóság vagy a közlekedési hatóság – a közút kezelőjének kérelmére – az építmény, útcsatlakozás tulajdonosát (kezelőjét) a felújításra, korszerűsítésre, megszüntetésre kötelezheti."

 

47.§ A törvény alkalmazásában:

"12.az út határa: az útnak – a kiemelt szegélyt, az útpadkát, a rézsűt, az út víztelenítését szolgáló árkot, csatornát, más vízelvezető létesítményt is magában foglaló – külső széle;
 13.az út területe: az út határai közötti terület és a hozzá tartozó földrészlet;
 14.útcsatlakozás: útnak, járműforgalmat szolgáló létesítmény (pl. üzemanyagtöltő-állomás) területének, vagy a járművek közút melletti ingatlanról közútra való ráhajtását szolgáló területnek a közúthoz csatlakozása"

A kérelmek illetékmentesen benyújthatóak a Ikervári Közös Önkormányzati Hivatalba.

Az ITM rendeletben felsorolt kérelmek tartalmi elemei és azok mellékletei kötelezőek, azok benyújtásától az önkormányzat nem tekinthet el.

 

 



Csatolt fájl(ok):



« Vissza az előző oldalra!

Kenéz Község Önkormányzata - Magyar